Egyéb

Pénztárgép használat kitelepüléses alkalmi rendezvényeken
Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken
2017.08.01.

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályra hívjuk fel a figyelmet.

A pénztárgép használatra kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.

Emiatt a TEÁOR besorolást, mint legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken, vásárokon történő értékesítésnél.

Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást.

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egyhelyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni.

Készüljön fel időben a július 1-jén életbe lépő, új jövedéki törvény rendelkezéseire!
2017. 07. 01-étől új jövedéki törvény lép életbe, az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat részletesen a letölthető tájékoztatóban találják.

A mindennapi ügyintézést 2017. 07. 01-től befolyásoló változások:

1.) Cég számára nem lehet készpénzért jövedéki terméket vásárolni
Nem minősül készpénzes vásárlásnak
– a számla végösszegének befizetése készpénzben közvetlenül a szállító bankszámlájára, és/vagy
– a céges bankkártyával való fizetés, és/vagy
– az átutalással történő fizetés

2.) Bontott jövedéki italok engedélyezett mennyisége:
Az üzletben és az ahhoz tartozó raktárban
– 2 liter alatti kiszerelés esetén választékonként max. 5,
– 2 literes, vagy nagyobb kiszerelés esetén választékonként max. 1,

Alkalmi rendezvényen történő értékesítés esetén a fenti mennyiségi korlátozásokat
nem kell betartani, amennyiben:
– a bontott kiszerelésű jövedéki termékeket az üzlet elkülönített részében tartják és
– az elkülönítetten tárolt jövedéki termékekről meghatározott adattartalommal naprakész, havonta
lezárt nyilvántartást vezetnek.

3.) Bejelentések a NAV internetes rendszerén keresztül:
a.) Jövedéki termék üzlethelyiségen kívüli rendezvényen, közterületen, piacon, vásárban történő értékesítését legalább az értékesítés megkezdését 3 munkanappal megelőzően be kell jelenteni a NAV-nak.
b.) Jövedéki termék mozgóbolton keresztül történő értékesítését legalább az értékesítés megkezdését 5 munkanappal megelőzően be kell jelenteni a NAV-nak.

A fenti bejelentéseknek a megtételéhez az alábbiak szükségesek:
– számítógép, internet kapcsolat,
– ügyfélkapu hozzáférés, amely szólhat a cég
– vezető tisztségviselőjének (1)
– cégvezetőjének (28)
– nagykorú alkalmazottjának (29)
– nagykorú tagjának (34)
a részére.

Ezek közül mi a cég tulajdonosa (34) vagy ügyvezetője (1) hozzáférésének használatát javasoljuk, mivel ezek személye viszonylag ritkán változik.
– ÁNYK szoftver telepítése,
http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html
NAV – AbevJava
www.nav.gov.hu
Az ÁNYK, az AbevJava program továbbfejlesztett változata már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni.
– az ÁNYK szoftveren belül telepítendő nyomtatványokról, azok kitöltésének módjáról a későbbiekben tudunk tájékoztatást adni.

Töltse le ingyenesen az általunk összeállított, részletes útmutatást, így vállalkozása felkészülten várhatja az életbe lépő új jövedéki törvényt.
Jövedéki tájékoztató 2017. 07. 01-től

Jó, ha tudjuk, hogyan kalkulálhatunk idén a munkaszüneti napokkal. A korábbi évektől eltérően 2017-ben nem lesz munkanap áthelyezés a munkaszüneti napok miatt. 2017. március 7-én az Országgyűlés viszont megszavazta, hogy ettől az évtől a Nagypéntek is munkaszüneti napnak minősül.

Idén várhatóan nem lesz extra hétvégi munkanap az ünnepnapok miatti munkanap-áthelyezések miatt. 2017-től pedig a húsvét hétvége négy naposra bővül a Nagypéntek ünnepnappá nyilvánításával. Ez azt is jelenti, hogy két négynapos hétvégénk lesz, a húsvéti és a karácsonyi ünnepek alatt.

Az idei évben tehát az alábbiak szerint alakulnak a munkaszüneti napok:

2017. január 1. vasárnap, Új Év első napja
2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep, pihenőnap
2017. április 14. péntek, Nagypéntek, pihenőnap
2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő
2017. május 1. hétfő, A Munka Ünnepe
2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő
2017. augusztus 20. vasárnap, Az Államalapítás Ünnepe
2017. október 23. hétfő, Az 1956-os Forradalom Ünnepe
2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja, pihenőnap
2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony
2018. január 1. hétfő, Új Év első napja, pihenőnap

Jó pihenést kívánunk az ünnepnapokra!

Hogyan válasszunk könyvelőt? 3. rész

Legyen bármely – magunktól idegen – szakma képviselőjére is szükségünk, nehéz feladat elé állít minket a megfelelő szakember kiválasztása. Hiszen, ha kellő mélységben ismernénk az adott szakterületet, akkor magunk is megoldhatnánk a felmerült problémákat. Amilyen nehéz egy könyvelőnek megfelelő asztalost választania, hasonló kihívást jelent egy vállalkozónak vagy magánszemélynek a vállalkozása számára megfelelő könyvelő kiválasztása.

Négy részes cikkünk harmadik részében a legfontosabb szubjektív tényezőket vesszük szemügyre, amelyek áttekintése esélyt adhat vállalkozásunk számára legjobb könyvelő megtalálására.

• Érdeklődés az ügyfél elképzelései, jelenlegi helyzete iránt

Leendő ügyfélként nem minden esetben tudjuk pontosan megfogalmazni, mit is várunk a könyvelőnktől. Annak eldöntésére pedig, hogy mire is van valójában szükségünk, megfelelő ismeretek hiányában még kevesebb esélyünk van. A jó könyvelő ezért első sorban és mindenek előtt kérdez. Ahhoz, hogy megfelelő megoldásokat és az ügyfél igényeire reflektáló ajánlatot tudjon nyújtani leendő ügyfelének, legalább az alábbiakat tisztáznia kell:

Induló vállalkozás esetén:

• ügyfél jelenlegi helyzete, (pl. van e jelenleg munkája, másik – akár egyéni – vállalkozása, jövedelem forrásai, vállalhat e cégben ügyvezetést stb.)
• milyen tevékenységet szeretne végezni, amihez a könyvelő segítségét kéri,
• milyen erőforrásokkal – tőke, eszközök, végzettség, kapcsolatrendszer stb. – rendelkezik, amelyeket a vállalkozás érdekében fel tud használni,
• mekkora bevételre, nyereségre, veszteségre számít az első évben,
• hány munkatárssal szeretne dolgozni,
• mennyi időre tervez, hova szeretne elérni az adott vállalkozással,
• mit vár az ügyfél a könyvelőjétől?

Már működő vállalkozás esetén:

• pontosan mi a vállalkozás jelenlegi tevékenysége, mik működésének körülményei,
• milyen formában (egyéni vállalkozás, cég) és mekkora a vállalkozás, amihez a könyvelő segítségét kéri,
• milyen probléma, körülmény miatt érzi szükségét az ügyfél a jelenlegi könyvelője leváltásának,
• hány munkatárssal dolgozik,
• utolsó lezárt üzleti év beszámolója, a tárgyév főkönyvi kivonata,
• utolsó lezárt teljes év bizonylatainak száma,
• az ügyfélnek a könyvelői munka átadás-átvételére vonatkozó elképzelései,
• ügyfél jelenlegi helyzete (pl. van e jelenleg munkája, másik – akár egyéni – vállalkozása, jövedelem forrásai, vállalhat e cégben ügyvezetést stb.)
• mit vár az ügyfél a könyvelőjétől?

• Bizalom, együttműködés

A könyvelő hasonló szerepben van, mint az ügyvéd, fogorvos vagy Hölgyek esetében a nőgyógyász.

Könyvelőnknek – legyen bármilyen tapasztalt, naprakész, jó szakember – csak abban az esetben van lehetősége a felmerült problémáinkra valós megoldást nyújtani, ha az összes körülményt, információt, és elsősorban az adott ügyben elérendő célt őszintén tudomására hozzuk. Ne szelektáljunk a rendelkezésünkre álló információk között, majd a könyvelő eldönti, melyek hasznosak a számára és melyek szükségtelenek. A könyvelő által feltett kérdésekre pedig őszintén, legjobb tudásunk szerint válaszoljunk. Amennyiben ez a bizalom nem alakul ki az ügyfél részéről, a könyvelő lehetőségei igen korlátozottak lesznek az ügyfél által elvárt megoldási javaslatok kidolgozása során.

A folyamatos, nagyobb zökkenőktől és vitáktól mentes együttműködés lehetőségének pedig már az első kapcsolat felvétel során meg kell lennie a két fél között. Ha nem egy nyelvet beszélnek, nem működik a „kémia”, az sok idegeskedéssel, felesleges vitákkal és végső esetben komoly anyagi kárral is járhat mindkét fél számára.

Négy részes cikkünk következő, utolsó részében azokra a jelekre, körülményekre hívjuk fel a figyelmet, amik indokolhatják új könyvelő keresését.

Hogyan válasszunk könyvelőt?

Legyen bármely – magunktól idegen – szakma képviselőjére is szükségünk, nehéz feladat elé állít minket a megfelelő szakember kiválasztása. Hiszen, ha kellő mélységben ismernénk az adott szakterületet, akkor magunk is megoldhatnánk a felmerült problémákat. Amilyen nehéz egy könyvelőnek megfelelő asztalost választania, hasonló kihívást jelent egy vállalkozónak vagy magánszemélynek a vállalkozása számára megfelelő könyvelő kiválasztása.

Négy részes cikkünk második részében a legfontosabb objektív körülményeket vesszük szemügyre, amelyek áttekintése esélyt adhat vállalkozásunk számára legjobb könyvelő megtalálására.

A megfelelő könyvelőt megtalálni stratégiai döntés a vállalkozás sikere szempontjából, biztos háttérként segíti a vállalkozást, néha – például pályázati vagy hitel ügyekben – közvetlenül is hozzájárul annak túléléséhez, fejlesztéséhez, likviditásának biztosításához.

Kézenfekvő a rokonok, ismerősök, általunk sikeresnek tartott vállalkozók ajánlására hagyatkozni a könyvelő keresése során. Ilyenkor tartsuk szem előtt, hogy az általunk megkérdezettek igényei, elvárásai, a konkrét vállalkozás könyvelése során ellátandó feladatok nagyban különbözhetnek a saját elvárásainktól, igényeinktől, a nálunk megoldandó feladatoktól. A tökéletes könyvelő sem alkalmas bármely szakmai feladatra, és amelyik könyvelő szerint Ő igen, abban ne bízzunk meg!

Az alábbi – laikus számára is értelmezhető – objektív körülmények, jelek segíthetnek általános érvénnyel a jó szakember kiválasztásában:

• Nem egyedül dolgozik

Ez nem azt jelenti, hogy vannak körülötte adatrögzítők, futárok, rendszergazda stb., hanem hogy van vele egyenrangú vagy nála is tapasztaltabb kollégája, aki nem a rokona, nem a magánéleti társa. Ha egészségügyi problémája támad, baleset éri vagy egyszerűen csak hosszabb szabadságra megy, nem fogja tudni ellátni minden esetben konkrét határidőkhöz kötött feladatát.

• Megfelelő képzettség

A könyvelői munka Magyarországon nem engedély köteles, ám a számviteli beszámolók elkészítéséhez legalább regisztrált mérlegképes könyvelő szükséges. A könyvviteli szolgáltatást végző szakemberek és szakterületük jegyzéke:

https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/nevjegyzek-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok

Természetesen magasabb – adótanácsadói vagy könyvvizsgálói – képzettséggel is el lehet látni könyvelő feladatokat, ezen szakemberek jegyzéke:

https://www.mkvk.hu/kereses/tagok

Szükség lehet kiegészítő szakmai jogosítványok – például IFRS szakvizsga – meglétére is, ezeket ugyancsak a fenti adatbázisokban találjuk meg.

• Rendelkezésére állnak a feladat elvégzéséhez minimálisan szükséges eszközök, feltételek

• számítógép, nyomtató, internet kapcsolat

• könyvelő szoftver
  • hivatalosan megvásárolt, folyamatosan frissülő könyvelő szoftver, amely legalább az alábbi modulokkal rendelkezik:
    • főkönyv
    • pénztár
    • bank
    • vevő
    • szállító
    • valuta-deviza tételek kezelése
    • befektetett eszköz modul

• hatályos jogszabályok teljeskörű, folyamatosan frissülő adatbázisa

• Komplex megoldás nyújtása

Ügyfélként legtöbben a „könyvelés” témakörébe sorolunk szakmailag igen különböző területeket, amelyek szakembereire adott esetben szükségünk lehet. Ezek a következők:

• könyvelés, üzletvitel,
• bérszámfejtés, munkaügy,
• könyvvizsgálat, adótanácsadás,
• ügyvédi, közjegyzői feladatok,
• tűz- és munkavédelem,
• üzemorvos.

Olyan könyvelőt válasszunk, aki igény esetén a fenti – jelenleg talán nem is, de a jövőben esetleg szükséges – feladatok ellátására felelősen tud megfelelő és reális áron dolgozó szakembert ajánlani. Ebben az esetben egyszerre kerül le vállunkról ezen szakemberek kiválasztásának felelőssége és probléma esetén elkerülhető a fenti szakemberek „egymásra mutogatása” is, ami ugyancsak gyakori probléma.

• Könyvelői szerződés

Az elvégzendő könyvelési munkára kötendő szerződés tervezete is komoly támpont a könyvelő szakmai igényességének megítélése szempontjából.

Ha könyvelőnk a saját szerződésében

• pontatlanul fogalmaz,
• sok helyesírási hibával,
• elavult jogszabályi hivatkozásokkal (pl. 1959. évi Ptk, 1992. évi Munka Törvénykönyve) dolgozik,
• hiányoznak a szerződésből a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó ügyfél azonosítási részek,
• nem vállalja a személyes képviseletet a könyvelést, bérszámfejtést ellenőrző hatóságok előtt, azaz nem áll ki saját munkájáért sem,

hogyan várhatnánk, hogy vállalkozásunk könyvelői feladatainak ellátása során a megfelelő szakmai igényességgel és körültekintéssel jár majd el?

Négy részes cikkünk harmadik részében a legfontosabb szubjektív tényezőket vesszük szemügyre, amelyek áttekintése esélyt adhat vállalkozásunk számára legjobb könyvelő megtalálására.

Munkavédelmi Képviselő

Az Mvt. 70/A. §-ának módosításával jelentősen bővül azon munkáltatók köre, ahol munkavédelmi képviselőt kell választani. A módosított szabályozás alapján azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. Egyéb esetben a megváltozott szabályokat a mandátum lejáratát követő választásnál kell alkalmazni.A választás lebonyolítása továbbra is a munkáltató kötelezettsége.
Amennyiben a munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a választást a munkáltató nem szervezi meg, vagy a választást ugyan megszervezi, de nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, úgy a munkáltatót a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja.

Ki választható munkavédelmi képviselőnek?

Minden olyan, az adott területen dolgozó munkavállaló, aki:

• legalább hat hónap munkaviszonnyal rendelkezik a cégnél
• nem gyakorol munkáltatói jogot, illetve nem lát el a munkáltató megbízásából munkavédelemmel kapcsolatos feladatot,
• nem közeli hozzátartozója a munkáltató vezetőjének,
• nem tagja a választási bizottságnak,
• cselekvőképes (pl. betöltötte a 18. életévét).

A munkavédelmi képviselőt titkos szavazással 5 évre választják. Amennyiben a munkáltatónál legalább 3 munkavédelmi képviselő van, úgy létrehozhatnak munkahelyi munkavédelmi bizottságot. Ekkor a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat a bizottság gyakorolja.

Ha a munkavállalók létszáma 20 főnél kevesebb, úgy nem kötelező, de választható munkavédelmi képviselő. A választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott, vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti. A választás lebonyolítása ebben az esetben is a munkáltató feladata. Amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, a munkáltatónak a munkavállalókkal közvetlenül kell tanácskoznia.

Ajánlatkérésével forduljon hozzánk bizalommal! Ajánlatkérést ide kattintva közvetlenül is küldhet számunkra.

Cikksorozatunk 4 részében arra keressük a választ, hogyan is keressünk és hogyan találjuk meg a számunkra legoptimálisabb könyvelőt.

Hogyan válasszunk könyvelőt? 1. rész

Legyen bármely – magunktól idegen – szakma képviselőjére is szükségünk, nehéz feladat elé állít minket a megfelelő szakember kiválasztása. Hiszen, ha kellő mélységben ismernénk az adott szakterületet, akkor magunk is megoldhatnánk a felmerült problémákat. Amilyen nehéz egy könyvelőnek megfelelő asztalost választania, hasonló kihívást jelent egy vállalkozónak vagy magánszemélynek a vállalkozása számára megfelelő könyvelő kiválasztása.

Négy részes cikkünk első részében – kilépve a könyvelői szerepből – azokra az esetekre hívjuk fel a figyelmet, amikor magunk is jó eséllyel el tudjuk végezni a könyvelőre váró feladatokat.

Magánszemélyként vagy céget alapítva több olyan adózási forma áll rendelkezésre, amelyek viszonylag alacsony adminisztrációs teherrel és egyszerű, könnyebben átlátható adózási feladatokkal járnak.

Ezek közül a leggyakoribbak:

Magánszemélyként:

• munkavállalóként az SZJA bevallás elkészítése,
• ingatlan bérbeadói tevékenység,
• őstermelői tevékenység,
• egyéni vállalkozás KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) vagy EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) hatálya alatt

Cégek számára, amennyiben nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá:

• Bt (betéti társaság) vagy Kkt (közkereseti társaság) KATA hatálya alatt,
• Bt, Kkt vagy Kft. EVA hatálya alatt

A tájékozódáshoz megfelelő kiindulási pont lehet az internet, de semmiképpen sem javasoljuk a különböző, közösségi médiában keringő és/vagy a keresők által feldobott információk, megoldások azonnali alkalmazását. Ezek akár helytálló információkat is tartalmazhatnak, azonban ennek eldöntésére kívülállónak nem igazán van módja. Tegyünk egy próbát, üssük be bármely internetes keresőbe azt, hogy „az igazi bajai halászlé”. Józan ésszel csak egy lehet(ne), ám a Google jelenleg mintegy 16.000 – közel sem egyforma – találatot ad ki, ezek között biztosan ott van az „igazi” recept is, csak hát melyik?

Léteznek az adózás területén is megbízható, folyamatosan frissülő szakmai tartalommal rendelkező internetes tartalmak, ezek azonban többnyire nem ingyenesek. Kiindulási pontként az adóhivatal (NAV) internetes oldalát javasoljuk, ahol folyamatosan követve a jogszabályi változásokat az összes, fentebb említett témában megtalálhatóak a minden fontos részletre kiterjedő információs füzetek:

http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Amennyiben ezek átolvasása után is maradnak kérdéseink, esetleg bizonytalanok vagyunk bármely témában, nyugodtan keressük fel a NAV bármely ügyfélszolgálatát, ahol a szükséges nyomtatványok kitöltésében is szívesen és teljesen ingyenesen kaphatunk segítséget.

http://www.nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

Az adók befizetésére szolgáló bankszámla számokat a

http://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok

címen, míg az engedély-, vagy bejelentés köteles tevékenységeket a

http://engedelykoteles.mkik.hu/

oldalon találjuk meg.

Szükségünk lesz továbbá egy ügyfélkapu hozzáférésre,

https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/regisztracio

ezt egyébként az adózáson kívül további ügyek intézésére is fel tudjuk majd használni.

Mint a cikkben leírtakból is kiderül, az egyszerűbb adózási feladatok is igényelnek némi utána olvasást és a jogszabályi változások folyamatos követését, internet kapcsolatot és a számítógép kezelésének felhasználói szintű ismeretét.

Amennyiben ezek feltételek nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, esetleg nincs kedvünk vagy időnk ezzel foglalkozni, nyugodtan fordulhatunk szakemberhez, aki – ha megfelelően választottunk – segít eligazodni a teendők között.

Négy részes ismertetőnk második részében a legfontosabb körülményeket vesszük szemügyre, amelyek áttekintése esélyt adhat vállalkozásunk számára legjobb könyvelő megtalálására.

18 %-os ÁFA kulcs alkalmazása a vendéglátásban 2017. 01. 01-től

Az ÁFA törvény 2017. 01. 01-én életbe lépő változása alapján 18 %-os ÁFA kulcsot lehet alkalmazni a vendéglátó szolgáltatás keretében az eddigi lehetőségeken túlmenően az alábbi esetekben:

– ételekre,
– helyben készített, nem alkohol tartalmú italokra (pl. kávé, tea, limonádé, helyben facsart, préselt, turmixolt zöldség- és gyümölcslevek, smoothiek, shake-ek, post-mix üdítő italok),

amennyiben az alábbi két feltétel EGYIDEJŰLEG teljesül:

1. A 27 % ÁFA-s forgalomtól elkülönítetten, tételesen szerepelnek a fogyasztási árak feltüntetésével a 18 %-os ÁFA kulccsal értékesített termékek a vendég által kapott bizonylaton. (A pénztárgépbe mehet két tételben, ÁFA helyesen, elég a szolgáltatást kísérő bizonylaton szerepeltetni a megosztást. Persze, csak ha van külön ilyen, ha nincs, akkor a pénztárgépbe kell tételesen beütni.)
   és
2. A vendég fogyasztása éttermi szolgáltatás (SZJ 55.30.1) keretében valósul meg, azaz a vendég helyben, asztalnál, bárpultnál, pultnál ÜLVE fogyasztja el az ételeket és/vagy a helyben készített, nem alkohol tartalmú italokat az alábbi üzletek valamelyikében:
   – melegkonyhás étterem, vendéglő, söröző, pizzéria, bisztró, kifőzde, büfé, stb.
   – ételeket is kínáló kávézó, büfé, cukrászda
   – gyorsétterem, önkiszolgáló étterem
   – vasúti étkező kocsi, hajó

18 % ÁFA kulcsot lehet alkalmazni:

• 2017. január 1-től, ha a vendég a helyben, asztalnál, bárpultnál, pultnál ÜLVEfogyasztott étel, helyben készített, nem alkohol tartalmú ital helyben el nem fogyasztott részét elviszi,
• 2011. július 1 óta a cukrászsütemények (és más 18 %-os adómérték alá tartozó termékek) értékesítésekor, amennyiben azokat elvitelre értékesítik, és a csomagoláson, eldobható evőeszközökön, poháron kívül semmilyen egyéb szolgáltatást nem nyújtanak a vevőnek.

NEM 18 % ÁFA kulcs alá tartozó értékesítés továbbra sem:

• a 27 %-os ÁFA kulcs alá tartozó ételek és helyben készített, nem alkohol tartalmú italok értékesítése, ha a vendég az ételt, helyben készített, nem alkohol tartalmú italt elvitelre kéri, még akkor sem, ha közben meggondolja magát, leül, és helyben megeszi, megissza,
• ha az ételt, helyben készített, nem alkohol tartalmú italt a vendég helyben, de pultnál vagy könyöklőnél ÁLLVA fogyasztja el,
• 2.) pontban megjelölt üzleteken kívül tartott rendezvényeken történő étel, helyben készített, nem alkohol tartalmú ital értékesítés,
• az étel, helyben készített, nem alkohol tartalmú ital házhoz szállítása,
• a teljes fogyasztás ellenértéke, amennyiben nincs elkülönítetten feltüntetve a 18 %-os ÁFA kulcs alá tartozó bevétel adóalapja.

Részletesebben információkat a NAV weboldalán olvashatnak, az alábbi linkeken:

2016. 12. 07-én

Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos

és a

2011. 06. 28-án

A cukrászsütemények (és más 18 %-os adómérték alá tartozó termékek) értékesítésekor alkalmazandó adómérték változása 2011. július 1-jétől az éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás keretében történő kiszolgálás esetén

http://nav.gov.hu/nav/archiv/adoinfo/afa/cuki_110628.html

címen megjelent tájékoztatókban.

Az Országgyűlés elfogadta a 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályokat. Jövőre az alábbi táblázat szerint lehet tervezni a juttatásokat.

KATA – változások az átalányadózásban 2017-ben

A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója, 2012. évi CXLVII. törvény I – II. fejezet) egyre népszerűbb adózási forma Magyarországon, amely a jogszabályi változások 2017. január elsejei hatályba lépése után az adózók még szélesebb körének nyújthat megfontolandó alternatívát. A bevételi értékhatár emelés következtében felmerülő lehetőségek ismertetése mellett azonban hasznos összefoglalni a KATA-val kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, teendőket. Három részes ismertetőnk harmadik részében a KATA-t választó vállalkozások alanyairól, 2017-ben fizetendő összegéről, értékhatáráról lesz szó.

A KATA fizetendő összegét az alapján tudjuk meghatározni, hogy a KATA-t választó főállású kisadózónak, vagy nem főállású kisadózónak minősül.

Mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó?

• Amennyiben valahol heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkajogviszonyban áll.
• Illetve 2017. január 01-ét követően, aki egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

Így ők 25.000 Ft/fő/hó forint tételes adó megfizetésére kötelezettek.

Minden főállású kisadózó pedig 50.000 Ft/fő/hó forint tételes adó megfizetésére kötelezett.

Ha az adózó szeretné, hogy a majdani ellátásainak összege emelkedjen, lehetősége van arra is, hogy magasabb úgynevezett emelt összegű tételes adót fizessen melynek összege 75.000 Ft/fő/hó.

2017. január 01-től változnak a kisadózók ellátásaira vonatkozó rendelkezések.

Havi 50.00 forintos adó megfizetésével a jelenlegi havi: 81.300 Forintról
2017. január 01-ét követően: 90.000 Forintra

Havi 75.00 forintos adó megfizetésével a jelenlegi havi: 136.2500,-forintról
2017. január 01-ét követően: 150.000 Forintra

nő az ellátások alapja.

Jelenleg a nem főállású kisadózó nem jogosult táppénzre a keresőképtelensége alatt – mivel nem fizet egészségbiztosítási járulékot, –  és a keresőképtelensége ideje alatt akkor is meg kell fizetnie a 25.000, Ft összegű tételes adót, ha a tevékenységét nem tudja folytatni a keresőképtelensége miatt.

A 2017. január 01-én hatályba lépő módosítások mentesítik a kisadózókat a tételes adó megfizetése alól, ha a tevékenységüket kereső képtelenségük miatt nem tudják folytatni.

Három részes ismertetőnkben bemutattuk a KATA adózási forma alapjait.
Amennyiben további kérdése merülne fel, keressen minket, kattintson ajánlatkérés menüpontunkra.